Fekete mágia

Varázslás, mágia

A varázslás, a mágia az osi valóságértelmezés kiegészíto szertartása: a hívo úgy véli, hogy a beavatott személy uralkodik a természeten és a természetfölötti erokön (vagy legalábbis azok egy részén), s ennek következtében képes befolyásolni, sot megváltoztatni azokat.
A varázslatot, a mágiát aszerint hogy "jó" vagy "rossz" célokra használták nevezik még fehér, illetve fekete vagy sötét mágiának is.

2.4.1. Az élet befolyásolása

A vér az élo szervezet része - s bár ez élet elengedhetetlen feltétele -, meglehetosen kevés konkrét varázslás kapcsolódik hozzá.

2.4.1.1. Szerelmi varázslás

A szerelmi varázslások keveset tudtak kezdeni a vérrel. A legtöbb, amire jutott bármelyik mágia is a vitalitás és a potencia összekapcsolása.
A vér (állati vér) fogyasztása e feltételezés szerint növeli, növelheti a szexuális potenciát. Ám éppen anyaga, kinézete, jellege miatt inkább a hímnemu egyedek vehetik ezt a tanácsot figyelembe.

2.4.1.2. Termékenységi varázslás

Az azték-maja kukorica-varázslásnál utaltunk arra, hogy ez a varázslás megszokott (s többnyire élo) áldozattal jár.
A késobb lejegyzett példákban szerepet kap a vér: valamilyen formában el kell fogyasztani - ezzel egy másik élet attribútuma kapcsolódik az elfogyasztóhoz. Itt kell szólnunk arról, hogy a különféle babonák, hiedelmek nem ragaszkodnak emberi vér elfogyasztásához.

2.4.1.3. "Egészségi" varázslás

Az egészségre "irányuló" varázslás a legegyszerubb varázslási módok egyike: ismét csak a vér fogyasztásában ragadható meg.

A vérivásról

A vérivás szokása elsosorban a vágóhidakon dolgozóknál alakult ki, jobbára a szarvasmarhák vágásakor. Részben energiadús tápláléknak tekintik, részben egyfajta beavatásnak.

A vérszívásról

A késobb még említendo vérszívás jelentése is innen származtatható: az élo, egészséges ember erejébol a vérszívással lehet erot szerezni.

A vérben való fürdés

A jelentés értelmezésekor meg kell különböztetni a vérrel való bemázolást, amelynek megbúvó szakrális jelentése máig megvan.

Pédául:

Klasszikus példánk lehet B. Hrabal mûvében is említett rész a disznóvágás: a véres hurka készítésekor történo játék indoklása.

Nagy valószínuséggel ide vezetheto vissza az primitív társadalmak testfestése is.
Ugyanakkor ismert az emberi fantázia által kitalált "valóságos fürdés" jelentése is.

2.4.1.4. A vércsepp

A magyar népmesékbol ismert mágikus eljárás kelléke: a vércsepp az helyett válaszol, akinek a vére - általában a szereplok menekülésük során élnek ezzel.

Például:

Klasszikus példa lehet Arany János Rózsa és Ibolya címu verses meséje.

2.4.1.5. Vérfu

Nevezik vasfunek, zárnyitó funek is; a betyár- és tolvajtörténetek tartozéka. Olyan mágikus tárgyként használt fu, amely a tenyér bore alá forrasztva tulajdonosát képessé teszi arra, hogy puszta érintéssel minden lakatot, zárat felnyisson - egyes mondákban arra is képes, hogy hordozóját láthatatlanná tegye.
A mese szerint Szent György napján, éjszakáján no ki a földbol. Más történetekben valamilyen kis állatot (gyíkot, kígyót, teknosbékát) vasládikába zárnak, s azt az anyja megszabadítani akarván vérfüvet hoz, amelyet aztán el lehet venni tole.

A halál és az élet

A rontó varázslás többsége inkább csak fölhasználja az emberi vért, nem "irányul rá".
Viszont a rontáshoz kapcsolódnak olyan lények, amelyek a gonosz erok megjelenései.

2.4.2.1. A vámpír

A vámpír az a halott, aki meghatározott idoben sírjából kikelve visszatér az élok közé, hogy azok vérét szívja.

A vámpírlény feltunése az irodalomban a 18. századra teheto - a balkáni országokhoz kapcsolva.
Történeti hátterének és a vámpírkép "osének" Vlad Tepes (1456-1462., 1477.) havasalföldi fejedelem, esetleg apja, Vlad Dracul tekintheto.
Az európai vámpírfogalmat összekapcsolják még az arab ghuléval, ghollal: a romok között tanyázó démon magányos vándorokra les - ha nem lel ilyet, akkor halottakat eszik. Kép: nosferatu.jpg
Az európai gondolkodásban már az antik görögség is ismerte a halott és a vér összekapcsolását, gondoljunk csak az Odüsszeiában elbeszélt részre, amikor Odüsszeusz megidézi Theiressziász szellemét.
A vámpírtörténetek filmes feldolgozásai szinte a filmkészítés kezdeteitol ismertek: Nosferatu, Lugosi Béla szerepei - az ilyen filmek paródiája Polanskinak a Vámpírok bálja címu remekmuve.

A szépirodalomban napjainkig visszatéro téma - csupán Baka István muveit említem itt.
A vámpírológia lassan önálló muvelodéstörténeti "tudományterületté" válik. A befogadói szokások vizsgálata, a teremtett világok jelképvilága, motívumrendszere, témahálózata, illetve a világirodalmi kitekintés klasszikus - posztmodern elméleteknek kedves tárgyává lehet.

Például:

A vámpíralakhoz kapcsolt-kapcsolódó jelképes-allegorikus jelentés alkalmazásának egyik elso példája lehet Baka István kevésbé ismert verse:

A negyvenötödik év szonettje

Mint vámpír aki sírboltjában ébred
hogy újrakezdje a kárhozatot
megrettenek magamtól ha az ének
kényszere gyujt a számra vérhabot
nem akarom többé kiszívni élo
nappalok szuzies-fehér nyakát
már a Tejút is szemfogam nyomát
viseli
ez a no-világ fehérlo
puha karokkal hiába ölel
a kéj kevés a hús a vér se kell
megfertozött a fajtalan konok
vágyakozás hogy valóvá öleljem
az urt amelyböl édent alkotok
hol álmokkal bujálkodik a lelkem. (1993.)

2.4.2.2. Az emberfarkas

Az emberfarkas is középkorvégi, felvilágosodás korabeli lény. A farkassá változott ember harapása "viszi át" a fertozést az egészségesre - ennyiben rokon a vámpírral.
Az emberfarkas feltunése a babonák szerint a hold változásához kapcsolódik.

2.4.2.3. A zombi

Szinte azt mondhatjuk, hogy a zombi kortársunk: a rettegésre alapozó filmipar találja ki.
Ellentétben a régi felfogásokkal nem kísértet, nem vámpír, hanem az a feltámadó halott, aki nem vissza akar térni az életbe, hanem az életet akarja a sajátja által "élthez" alakítani.
A zombi kinézete borzasztó - bomló test -, mozgása lassú, "szakaszos", viszont megállíthatatlannak tunik.

A zombi fogalmának kialakulása a dél-amerikai mágikus hiedelemvilág afrikai és afrikainak tekintett vegyítéséhez kapcsolódik (lásd még a vudu-hit). Kép: vudu.jpg

2.4.2.4. A "mu-ember"

A "véres fantasztikum" másik megjelenési lehetosége, amikor nem a halottak kapcsolódnak a vérhez (és az élethez), hanem emberek gyártotta mu-emberek.

A homonculus

A Paracelsus által leírt homonculusnak, a lombikban létrejövo, ott élo lénynek még kevés köze van a vérhez (lásd még Goethe Faustja), inkább csak mindentudósága az érdekes.

A gólem

A héber eredetu szó alaktalan anyagot jelent - a 16. századtól élo hagyomány szerint a kabbalizmussal foglalkozó rabbik részben a vérrel való vegyítéssel formálnak emberhez hasonló lényt, részben pedig azzal teszik élové, hogy a homlokára írják Isten titkos nevét.
Elgondolkodtató, hogy a gólem elsosorban azokon a területeken jelent meg - német, cseh és lengyel -, ahol a késo-középkorban, kora újkorban igen eros volt az antiszemitizmus.  Kép: golem.jpg

Nincs érkezésünk eldönteni, hogy mennyiben tekintheto zsidó, mennyiben keresztény legendának.

A Frankenstein-toposz

Az alaptörténetet Mary Shelley fogalmazza meg Frankenstein vagy a modern Prométheusz címu regényében (1818). A fohos, egy genfi orvosdiák hozza létre ezt a szörnyet, aki hiába vágyakozik az emberek szeretetére (ti. befogadják), s ezért gyilkossá válik. Kép: frankeinstein.jpg

A témát azóta többször is feldolgozták, különösen filmes adaptációi ismertek.

2.4.2.3. A "mu-lények"

A mu-lények már valóban azok: nincs emberi formájuk, nem kapcsolódnak a földi kultúrához.

A homonculus

Az elso ilyen mu-lény a robot. A gép, amely vagy emberszabású vagy nem, azért készül, hogy szolgálja alkotóját. Kialakítása visszavezetheto a mechanikus ember-képhez (lásd de la Mettrie munkássága).
Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb robot-szakérto, I. Asimov nemcsak a robotvilágot konstruálja meg, hanem a robotika három alaptörvényét  is.
Asimov robotelképzeléseihez képest a többi szerzoé elhanyagolható jelentoségu. Kép: superneutron.jpg

A fantasztikus szörnyek

A mu-lények másik elofordulása a különféle fantasztikus, idegen bolygókról, galaxisokból származó szörnyek.

Ezek többsége, bármilyen fantáziával született is, visszavezetheto az eddigi emberi kultúra képeire, ábrázolásaira. A lények általában ellenségesek, s ha ilyenek, akkor az embert eledelnek vagy élo-helynek tekintik.

A varázslás

A varázslásra az embernek azért volt szüksége, hogy általa a maga létét biztosítsa, életét a szükséges létfenntartási eszközökkel ellássa és fenyegeto veszedelmektol megóvja. A varázslás fejlodésénél majd látni fogjuk, hogy a varázsszót megelozte a varázstett, amely minden gondolati elem hozzájárulása nélkül önmagában ösztönösen hatott. Azonban bizonyos ido múlva kiegészíto részül hozzájárult a varázsszó is, mely épen a szó elobb kiemelt magikus sacralis eredete és hatóereje által akarta a tett sikerét fokozni, esetleg azt eloidézni. A varázslásnál használt elso szó minden bizonnyal az eros indulatkitörés hangos megnyilatkozása volt: ordítás, rákiáltás, fenyegetés, amelyeknél nem szükséges még az értelmességet sem feltételezni, elképzelhetok azok artikulálatlan hangmozdulatok alakjában is. E szavai; értelmükre való tekintet nélkül önmagukban bírtak fékezo, elhárító erovel s ha egyszer sikeresnek bizonyultak, változatlanul öröklodtek át nemzedékrol-nemzedékre. Ezért találkozunk még a késobbi kultúrnépek szellemi életében is egy csomó megmerevedett kifejezéssel, amelyek szinte tabuknak tekintetnek és különös hatású szavaknak minosíttetnek, mert ebbeli ,jellegükrol már többszörösen tanúságot tettek. pl. ismeretesek a római kultuszban a certa verba, melyeknek etrecitálása különös sikert ,jelentett, a brahmanismusban a Brahman om, a Talmudban néhány értelmetlen magikus kifejezés, nemkülönben a keresztyén imádságba az ószövetségbol átöröklodött Amen szó, amely jelen alkalmazásában ugyan semmi több, mint az imádság hangulatát összefoglaló és megbizonyító szó, de valamikor, talán épen ótestamentumi használatában nem volt mentes bizonyos rnagikus íztol sem. Mihelyt azonban az elohaladó emberi reflexió a rendkívüli ero és a lélekhit keveredése következtében az isteni lényeget kénytelen volt megszemélyesíteni és személyi alakban fogni fel, a varázsszó is kényszerült más alakot ölteni, mert indulatkitörések a személyeseknek képzelt erok, szellemek megfékezésére, elhárítására többé nem látszottak elégségeseknek. Kialakulnak tehát az értelmes mondókák, amelyek megmondják, hogy mit akarnak s legfeljebb a hanghordozásban érvényesítik az indulat kitöréseit, sokféle színezetu megnyilatkozásait. E mesterségesen csinált mondókák hatályosságát azzal akarják fokozni, hogy beleszonek azokba régi használatú értelmetlen, titokzatos varázsszavakat vagy többször elismétlik ugyanazt a szöveget. Az ismétlés mértékénél irányadók lesznek az u. n. szent számok, mint a három, a négy fokép pedig a hét. De még ez sem bizonyul a szellemek hatalma ellen az ember részérol elégségesnek. Minél jobban körvonalozódik azok lénye és minél konkrétebb alakban jelennek meg a képzelet elott, annál inkább szükség van rá, hogy valamely a lényeghez tartozó, a lényeggel összefüggo részükön megfogassanak s e célra a legalkalmasabb neveik megnevezése, felsorolása. Kialakul tehát a névvarázslás melynek alapja az a hit, hogy a kiejtéskor a névhez tapadó magikus ero segítségével a nevet viselo lény kerül magikus hatás alá. Az irodalmilag kialakult magikus szövegekben ezért foglal el olyan nagy helyet a démonok neveinek a felsorolása, a nevek megnevezése által ugyanis a démon kényszerítheto. Ahol a nevek felsorolását követi a varázslás szándékának a bejelentése és varázsszavak által a szellemekre megfelelo hatás kifejtése céloztatik, ott létrejön egy komplikáltabb varázsformula, amely az egyéni találékonyság keretei közül már kinott és a mesterséges redakció nyomait mutatja. Itt a varázsszavak összefuzése már hivatásos varázslók kezébe megy át, akik aztán igyekeznek mindent megtenni, hogy varázsalkotásaik minél sikeresebbek legyenek. Megszerkesztésüknél vigyáznak arra, hogy minden beléjük kerüljön, mert ha csak valami is elmarad, az a hatást veszélyezteti. Súlyt helyeznek rá, hogy a mondókák verses formában hangozzanak, mert így estetikusabbak, szellemesebbek s épenezért hatályosabbak is. Ahol mód van reá, régies dialektusban szerkesztik, esetleg idegen nyelven szólaltatják meg, mert minél értelmetlenebb a tömeg - s talán a szellemek elott is, annál biztosabb a siker. Majd hogy minden esetre kello választék álljon rendelkezésre, az alkalmi varázsszövegekbol varázssorozatokat állítanak össze, amelyekben egyesítvék mindazon varázsmondások, amelyek vagy egy különösen veszedelmes szellem, vagy egymással rokon szellemcsoportok megfékezésére szolgálnak, vagy a formulák jellege, elmondási módja, a szövegeket kíséro cselekvény azonossága indokolja összeszerzésüket. E bonyolult szerkesztési módra Babylon-Assyria tartott fenn felette érdekes és tanulságos varázsszövegsorozatokat. Kello figyelemmel voltak a varázsversek eloadásaira is. Némelyeket suttogva recitáltak, másokat középhangosan kellett elmondani s voltak olyan formuláik is, amelyeknél az eros hang volt a kívánatos. Mikor aztán a varázslás államilag legalizáltatott s a kuruzslók kezébol kivétetvén, törvényes varázspapok feladatává lett, megtörtént az utolsó lépés is., hogy a varázslás isteni eredete felol minden kétség eloszlattassék és ez úgy ment végbe, hogy valamelyik foistent nevezték meg minden varázstudomány forrásául aki e mesterséget átadta kiválasztott kedvencének, attól pedig közvetlen örökítéssel átvették a varázsutódok. A személytelen sacralis régióból így találta meg a szó a személyes isten által eszközölt tényleges megszenteltetéshez az utat. A varázslásnak az istenivel való konkrét kapcsolatán épül föl az eskü, az átok és az áldás, amelyek eredetileg szintén mágikus formulák voltak s csak lassanként vetkozték le a kultúra elohaladásával ilyetén jellegüket. Ezeknek bovebb elemzésével azonban majd a varázslás részletes tárgyalásánál fogunk foglalkozni.

Boszorkánymesteri varázslatok

Hosszú villám

Típus: Villámmágia

Mana-pont:10(10 Mp-onként növelheto)

Erosség: 1(növelheto)

Varázslás ideje:4 szegmens

Hatótáv:40 m + lásd a leírást

Idotartam:egyszeri

Mágiaellenállás:-

Ezt a villámformát arra fejlesztették ki,hogy átlépje a többi villámvarázslat

hatósugarát.A hatótávolsága alapesetben 40 m, de a boszorkánymester növelhe-

ti ezt:10 méterenként 2 mana-ponttal.A CÉ-je alapesteben 35-ös,de 20 Mp befek-

tetésével 70-esre növelheto,vagy 30 Mp-ért 100-as ra.A Kombináció varázslattal

felruházható visszaverodéssel és/vagy fordulással.

Savgejzír

Típus: Anyagmágia

Mana-pont:17

Erosség:2(3;4)

Varázslás ideje:3 szegmens

Hatótáv:20 m

Idotartam:1 kör

Mágiaellenállás:-

A felhasználó a hatótávon belül két embermagasságú savoszlopot fakaszthat a

földbol,ami 2k6 Sp-t sebez a benne tartózkodókon.Miután a gejzírek elenyész-

tek,a sav nem tunik el ,hanem az áldozatokon marad és tovább sebzi oket(1k6 Sp

körönként),amíg el nem távolítják.A földbol felcsapó gyenge savat +6 Mp-ért

lehet közepessé(3k6 Sp),míg további 7 Mana-pontért eros savvá(4k6 Sp) alakíta-

ni.A közepes sav 2k6 Sp-t ,az eros pedig 3k6 Sp-t sebez körönként az idotartam

lejárta után,amíg el nem távolítják.

Gömbvillám

Típus: Villámmágia

Mana-pont:45

Erosség:4

Varázslás ideje:4 szegmens

Hatótáv:20 m

Idotartam:3 kör

Mágiaellenállás: Gyorsaságpróba

A varázslattal a boszorkánymester egy görögdinnye nagyságú villámokból álló

golyót teremt,melyet az idotartam lejártáig szabadon mozgathatja a hatótávon

belül.A gömb elol sikeres Gyorsaságpróbával kitérni.Ha a célpont elvétette a

próbát 4k10 Sp!-t sebzodik,amire a Villámmágiánál leírtak az igazak,kivéve,

hogy 0 Fp-re érve Ép-t is veszthet továbbá automatikus Ép-vesztés áll fenn

minden 7 Fp után.Ezenkívül az áldozat 2-vel vagy többel vétette el a Gyorsaság

próbáját,Egészségpróbát kell dobnia.Ha ezt elrontja,akkor 1k6+3 körre megbé-

nul.A gömb maximum futó ember sebességével mozgatható.

Élo talaj

Típus: Anyagmágia

Mana-pont:30

Erosség:1E/Tsz

Varázslás ideje:1 szegmens

Hatótáv:1 m sugarú kör szintenként

Idotartam:1 kör szintenként

Mágiaellenállás:-

A boszorkánymester varázslatára a padló megelevenedik és csapdába ejti azokat,

akik a területen belül állnak.A célpontok térdtol lefelé a padlóba ragadnak és

nem szabadulhatnak az idotartam lejártáig.Ez ido alatt a Harc helyhez kötve

módosítói érvényesek rájuk.A varázslat lejártával a padló visszakerül normális

állapotába,mintha mi sem történt volna.A varázslat csak akkor lehet sikeres,ha

a padló anyaga az I.anyagcsoportba tartozik.A varázslat középpontja a boszor-

kánymester kiindulási helye,aki el is sétálhat,nem esik baja.

Árnyalak

Típus: Nekromancia+Elemi mágia

Mana-pont:34

Erosség:1

Varázslás ideje:5 szegmens

Hatótáv: érintés

Idotartam:1 kör/szint

Mágiaellenállás:-